A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban 5 1. Az interjús kutatás módszertana

Kezdeti feltételezésem szerint a komponensek egymásra épülnek, azaz a jogok azonosításának komponense feltételezi a jogi éberség komponensének meglétét, és e kettő együtt vezethet a jogok mobilizációjának komponenséhez. Azonban ahogy a korábbiakban láthattuk, a szakértők tapasztalatai némiképp cáfolták ezt a kötött sorrendet. A jogok azonosításának komponense ugyanis nem mutatkozott szükséges feltételnek ahhoz, hogy a jogok mobilizációjának képességével rendelkezzen az adott személy. Ahogy erős jogi éberség és explicit jogi nyelvhasználatból sem feltétlenül következik a jogok mobilizációja. A szakértői interjúk segítettek árnyalni a kérdőív eredményeit, ugyanakkor újabb / további izgalmas kutatási kérdéseket vetettek fel számunkra. Az elkövetkező időszakban további szakértői interjúkat készítünk, amelynek eredményei újabb érdekességeket hozhatnak.

• Itt ismét megjegyezném, hogy az interjúalanyok mindegyike olyan tapasztalattal rendelkezik, amelyben az érintett személy hierarchikusan alárendelt viszonyban áll valamilyen intézménnyel / hatósággal.
• Ebben a blogbejegyzésben a kutatáshoz kapcsolódó öt szakértői interjú első tapasztalatait és tanulságait mutatom be.
• Ebből a felismerésből született az úgynevezett “motivációs interjú”, ami egy személyközpontú szemléleten alapuló, célorientált tanácsadási módszer.
• Tenciális terápiás foglalkozás tényleges megvalósításához (Kuslits, interjú, 2010).
• Az interjú két vagy több ember között egyidejűleg zajló folyamat, amelynek célja, hogy az interjú készítői az interjú alanyától információkat kapjanak egy előre meghatározott témakört illetően.
• Ehhez kapcsolódik a következő szempont, mely szerint a fővárosban eddig mindössze két ön-álló utógondozó otthon működött, a TEGYESZ Utógondozó Otthona és Budapest Fő-város Utógondozó Otthona, melyeket összevontak az utóbbi vezetésével.

Bemutattuk a Z generáció helyét a hazai generációk között, és a fiataljaink körében végzett empirikus vizsgálat eredményein keresztül e generáció tagjainak elképzeléseit, várakozásait az elkövetkező10 évre előre tekintve. Választ kerestünk arra, hogy mit tehetünk fiataljaink fizikai-lelki állapotának javítása érdekében, valamint arra, hogyan terjednek el az új infokommunikációs eszközök és közösségek a felsőoktatásban. Milyen jövőalternatívák várhatóak a technikai fejlődés oldaláról és milyen változások észlelhetők a hazai kulturális életben, a kulturáltsági színvonalban-ezek a témakörök is szerepeltek a Tanulmányok rovatban. Század technikai és technológiai fejlődése új kihívások elé állítja a munkaerőpiac minden szereplőjét. A megváltozott igényeknek megfelelően a felsőoktatásnak olyan munkaerőpiaci kompetenciákat kell tudniuk fejleszteni, melyeket elvárnak a munkaadók, illetve amelyekkel értékesebbé és keresettebbé válnak végzős hallgatóik a hazai munkáltatók körében.

„Minden kezdet nehéz” – A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának alapító állománya. Élő muzeális gyűjtemények – Élő egyházi könyvtárak című konferencia. A vita összegzéseként elmondható, hogy a hatékony interjú olyan interjú lesz, amely a kutatók számára a vizsgálat tárgyának megismeréséhez szükséges adatokat biztosítja, és hogy ezek az információk a kutatók által hozott döntésekhez alkalmazhatók. Ezeken kívül vannak más típusú kutatások, amelyeket bizonyos körülmények között lehet használni, például abban az esetben, ha nincs kapcsolat vagy kedvezőtlen helyzetek a felmérők elvégzésére, az ilyen típusú alkalmakkor terepkutatást kell végezni, amely nem tekinthető interjúnak, ha nem inkább egy teljesen más módszertan.

A félig strukturált interjúk hátrányai:

A strukturálatlan interjú alanya közvetlenül és szabadon kifejtheti nézeteit az interjú készítői által megadott témakörben. A félig strukturált interjú során előre meghatározott kérdéseket használnak. Ezektől az interjúztató, belátása és az adott helyzet kínálta lehetőségek mérlegelése alapján eltérhet. A strukturált interjú alanyának az előre kialakított, meghatározott kérdésekre kell válaszolnia. Ezeket a kérdéseket az interjúztató nem változtathatja meg, nem egészítheti ki.

humán szolgáltató és módszertani központ

Aszakember meglátása szerint az elsődleges prob-léma, ami a  tanulmányok félbehagyásához vezet jelen populáció esetében, az a motiválatlanság, valamint a tanulással kapcsolatos hibás prekoncepciók. A fiatalok ese-tében általános probléma, hogy a tanulás terhet jelent számukra, negatív kötelességként élik meg, nem pedig értékként, ami a boldogulás eszköze lehet. Komoly hátráltató té-nyező emellett, hogy a fiatalok nincsenek tisztában a karrierlehetőségekkel, a potenci-ális szakmákkal, valamint az azok betöltéséhez szükséges követelményrendszerrel. Az interjú irányított beszélgetés, amely kérdések és az arra adott válaszok egymásutánjából épül fel. Az interjú két vagy több ember között egyidejűleg zajló folyamat, amelynek célja, hogy az interjú készítői az interjú alanyától információkat kapjanak egy előre meghatározott témakört illetően. Az interjú lehet strukturálatlan, félig strukturált vagy teljesen strukturált.

A félstrukturált interjúk jelentős mozgásteret biztosítanak a kutatónak a válaszadók szondázására az alapvető interjústruktúra fenntartása mellett. Még a weboldalon akkor is, ha ez egy irányított beszélgetés a kutatók és az interjúalanyok között – jelentős rugalmasságot kínálnak a kutatóknak. A kutató biztos lehet abban, hogy több interjúkörre nem lesz szükség az ilyen típusú kutatási interjú szerkezetének jelenlétében. Ezzel együtt értelemszerűen az a kutatási eredmény is alátámasztást nyert, amely szerint a laikus személyek vonakodnak az intézményekkel szemben fennálló konfliktusaik jogi útra terelésétől. Szám 122 NOVÁKY Erzsébet 50 éves a magyar jövőkutatás-Tanulmányok a jubileum alkalmából Bevezető gondolatok Az Opus et Educatio immár másodszor közöl jövőkutatás témakörű tanulmányokat. 2016-ban (3. évfolyam, 4. szám) a Z generáció gondolatvilágának és jövőhöz való viszonyának témakörét állítottuk középpontba.

• Ezért standardizált interjúként is ismert, és jelentősen kvantitatív megközelítésű.
• Nem szabad összekeverni ezt a magatartást azzal, amikor valaki ténylegesen nem érti, hogy mi történik.
• A megváltozott igényeknek megfelelően a felsőoktatásnak olyan munkaerőpiaci kompetenciákat kell tudniuk fejleszteni, melyeket elvárnak a munkaadók, illetve amelyekkel értékesebbé és keresettebbé válnak végzős hallgatóik a hazai munkáltatók körében.
• „Minden kezdet nehéz” – A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának alapító állománya.

Egyre több fogyasztó fordul az online vásárlás felé, ezért nagyszerű rés, hogy olyan interjút tudjanak készíteni, amely információt generál a helyes döntéshozatalhoz. Az online kutatások egyre inkább terjednek, mivel a fogyasztók egyre inkább virtuális világba térnek át, és a legjobb, ha minden kutató alkalmazkodik ehhez a változáshoz.

Előadások, prezentációk, interjúk

Ugyanígy, a helyi gazdaság nem működik erős és jól működő helyi társadalom nélkül, hiszen enélkül a kapcsolaterősség nélkül a gazdasági tevékenységek kiszerveződnek a helyi viszonyokból és kiszolgáltatásra kerülnek erősebb gazdasági szereplőknek. A strukturálatlan interjúkat használó legtöbb kutató fő célja, hogy kötődést alakítson ki a válaszadókkal, aminek köszönhetően nagy az esélye annak, hogy a válaszadók 100%-ig őszinték lesznek a válaszaikkal. A kutatók számára nincsenek követendő irányelvek, így bármilyen etikus módon megközelíthetik a résztvevőket, hogy minél több információt szerezzenek a kutatási témájukhoz. Az interjúk elemzése szintén alapvető lépés a szakdolgozat készítése során. Az interjúk során szerzett adatokat alaposan át kell vizsgálni, kategorizálni, és összefüggéseiket feltárni. Az interjúk elemzésének célja, hogy következtetéseket lehessünk levonni a vizsgált témáról, és újabb, lényegre törő kérdések felmerülhessenek a kutatás terén.

Véleményem szerint idetartoznak azok az esetek is, amikor sok évvel ezelőtti élethelyzettel, panasszal fordulnak a szakértőkhöz az érintettek, amikor már nincs lehetőség érdemi megoldásra. A demográfiai jellemzők közül a szakértők tapasztalatai szerint az iskolai végzettség és az anyagi körülmények egy esetben mindenképpen meghatározók. Az alacsony iskolai végzettségű és mélyszegénységben élő személyek jogi attitűdje az átlagostól eltérő, rendkívül alacsony jogi éberségi szinttel jellemezhető.

• A jogok azonosításának komponense ugyanis nem mutatkozott szükséges feltételnek ahhoz, hogy a jogok mobilizációjának képességével rendelkezzen az adott személy.
• Az interjúkészítő a legtöbb esetben a téma szakértője, aki jól megtervezett és végrehajtott kérdés- és válaszsorozattal kívánja megérteni a válaszadók véleményét.
• A szakértői interjúkhoz olyan jogászokat kerestem, akik közvetlenül foglalkoznak laikus (nem jogvégzett) személyek panaszaival, konfliktusos élethelyzeteivel.
• Ezektől az interjúztató, belátása és az adott helyzet kínálta lehetőségek mérlegelése alapján eltérhet.

Hasonlóan a kérdőív eredményeihez, a szakértők beszámolója alapján jogterület illetve élethelyzet függő, hogy megfelelő jogi kifejezéseket használ-e az adott élethelyzet ismertetése során az érintett személy. Általában a konfliktus leírásakor sem explicit sem implicit módon nem használják a jogi szaknyelvet, de vannak olyan területek, amelyeknél kifejezetten jellemző az explicit jogi nyelvhasználat. Ahogy korábban említettem, a munka világával kapcsolatosan kifejezetten erős a jogi éberség a laikus személyek körében.